Menü

2007.01.16.     Hozzászólás 0

www.buvarinfo.hu

Búvártúra a VILÁG VÉGÉN

Európa határaitól 1000 km-nyire, Afrikától nem túl távol spanyol területre léphetünk újra. Az Atlanti-óceán 7 szigetből álló turista paradicsoma - a KANÁRI-SZIGETEK. A felkapottabbak - Tenerife, Gran Canaria - mellett van egy-két csendesebb, nem annyira látogatott kis sziget is, mint Fuerte Ventura, Lanzarote, La Gomera, La Palma és a legapróbb, ahová Teneriféről 6 órás hajóúttal juthatunk el: EL HIERRO. Az egész terület néhány óra alatt körbeautózható, mégis a legkülönfélébb tájak kerülnek elénk, miközben végső úticélunk - a VILÁG VÉGE felé robogunk.

(Tisztességes nevén - Faro de Orchilla) Hatalmas, apró barlangokkal teli sziklacsoport szélén állunk, alattunk - előttünk tombol az óceán, a horizonton csak a NAGY VÍZ. Egy mutatós világítótorony emléktáblája hirdeti őseink egyik nagy tévedését - néhány évszázaddal ezelőtt azt gondolták, Földünk Ny-i irányban itt véget ér. Itt vagyunk az egykori civilizáció utolsó sziklaszirtjén - a világ végén…

Merüljünk hát. Az óceán világa kevésbé színes, mint mondjuk a Vörös-tenger, Karib, vagy Maldiv-szigetek gyönyörű kertjei. A déli fekvés miatt mégis találunk korall-mezőket, egy-egy trópusi halfajtát (papagájhal, sünhal, doktorhal) sok murénát, ráját. Ami viszont igazi kuriózum, az a víz alatti lávalefolyások látványa. A Kanári-szigetek felszíni részén hatalmas, megszilárdult lávafolyamokat láthatunk, hasonló kép fogad minket a víz alatt is. (Az utolsó aktív vulkánkitörés 90 éve volt Tenerifén, a Chinero vulkánból.) Páratlan élmény a lefolyó lávaömléseken végigsétálni, miközben lelki szemeink előtt látjuk, ahogy izzik a talaj, majd eltűnik a vízben, lehűtve magát örök folyókat építve a búvároknak. A fekete út a parttól kb. 100-200 m-re véget ér, mutatva azt a helyet, ahol érdemes lemerülnünk. Eleinte 8-10 méterre vagyunk a felszín alatt, úsznunk kell egy picit és egy 100 m-es fal tetején lebeghetünk. Inflátor föl, levegő ki, zuhanás a mélybe. (Természetesen csak kb. 40 m-ig.) A teljesen függőleges fekete fal - a jó látási viszonyok miatt - fölfelé és lefelé is szinte végig átlátható. Hatalmas barrakudákkal szemezünk, nem igazán értik, hogy ezek a furcsa lények (a búvárok) hogyan tudnak ilyen erőteljes mozdulatokkal ilyen esetlenül mozogni…

Éjszakai merülésre nem a gumicsónakkal megyünk, hanem a kis halászkikötő partjáról indulunk. Kicsit tartunk attól, hogy egy ilyen helyen több halott halat találunk majd, mint élőt, de szerencsére percek alatt kiderül, hogy tévedtünk. Hatalmas languszták, polipok, sasrája, elektromos rája és egy egész csapat lepkerája vár a 8-10 m-es szédítő mélységben, illetve ők nem vártak annyira minket, mi viszont örültünk, hogy rájuk találtunk…

Újabb különlegesség a szomszédos sziget partjainál élő pilóta-cet család. őket a víz alatt nem lehet megcsodálni, a sok búvár biztosan zavarná a kolóniát. Valószínűleg elköltöznének.
Hazaindulásunk előtt beúszott a kikötőbe egy beteg cápa. A helyiek melléúsztak, próbálták etetni, úsztatták a nyílt víz felé (a kikötőben biztosan elpusztult volna).

Egy újabb jellemző dolog El Hierro-ra és lakosaira. Csend, nyugalom, mosoly, kedvesség (és nagyon olcsó a whisky!).
Ide is érdemes többször ellátogatni…

További infók: Szenteltvíz Búvárközpontban (Bp. VII., Király u. 81.)

(Schmuck Viktor)

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.